A szokásosnál is nagyobb várakozás előzte meg idei őszi autós túránkat. Nagy volt az izgalom egyfelől a várhatóan kellemes veterános program miatt, de ezzel párhuzamosan (velünk együtt) sokan kémlelték aggódva a meteorológiai portálokat a hirtelen beköszöntött télies időjárás végett. 

Horváth Zoltán klubvezető-helyettesünk korábbi programjainkon nem egyszer vállalta a főszakács szerepét; ez alkalommal az egykori Piedone-filmekből ismerős hagymás babbal szerette volna megvendégelni a túra résztvevőit...

 

Minden készen állt, azonban szeszélyes időjárás némileg elbizonytalanította a szervezőket az outdoor programot illetően. Bár október 8-án a 67 éve érvényes melegrekord dőlt meg, egy héttel később újabb szép eredmények születtek - igaz, ezeket már csak a Jegesmedvék csapata fogadta kitörő örömmel.

 

A hónap közepén ugyanis az 1974 óta érvényes negatív hőmérsékleti csúcsot sikerült letaszítani megingathatatlannak hitt trónjáról, ráadásul két egymást követő napon.

Az ingadozó hőmérsékletet Európa szerte esőzés, havazás és a heves szél kísérte, így kétségessé vált nem csak a piknik, de még a túra lebonyolítása is.

 

 

A FIAT 850-tábor jó értelemben vett fanatizmusára jellemző (akár a Ferrari-Tifosik :-), hogy a hideg dacára rendületlenül érkeztek a regisztrációk. Szinte természetesen, hiszen ez a csapat már nem egy "túlélőtúrán" bizonyított - emlékezzünk az idei Rajkai találkozóra, ahol a több napos eső ellenére nem kevesen vállalták a sátortábor luxusnak csak nagy jóindulattal nevezhető komfortját a Klubtársak kedvéért. 

 

 

Erről nincs biztos információnk, mindenesetre a rendezvény napján érkező melegfront párás, ám derűs reggelt hozott. A hetek óta most először látott Nap nem hiába bújt elő felhő-dunyhája alól; több, mint húsz csillogó veteránt talált a budaörsi nagyáruház parkolójában. 

A gyülekezőt követően a konvoj Budapestre vette az irányt. A mezőnyt az eddigi tendenciának megfelelően ezúttal is a mediterrán vérvonal uralta, de német, angol és francia autók, valamint hazai Pannonia motorok is képviselték a retro korszak járműiparát.

 

 

A késő őszi napsütésben autózók és sétálók minden bizonnyal kellemesen meglepődtek a száz méteres kocsisor láttán. Bőven volt lehetőség a rácsodálkozásra: a városnéző veteránok érintették a budai alsó rakpartot, az Alagutat, a Lánchidat, majd Szentendre irányába hagyták el Budapestet.

 

Bonomi Ákos ezúttal egy viszonylag közeli célpontot választott a túra végállomásának, hiszen Csókakő Budaörstől alig 50km távolságban van - légvonalban. Mivel azonban a FIAT-osok nem tudnak repülni, ellenben igencsak szeretnek autózni, némileg hosszabb utat választottak: éppen az ellenkező irányba indultak el, mint amit a térkép alapján elsőre választana az ember. 

A fővárost elhagyva a Pilis hegységen át vezetett az út. Telitalálat, hiszen az ősz ritka jó alkalom egy kis erdei látogatásra. Az erdő talán ősszel mutatja legszebb arcát, ahogy a növények még utoljára feldíszítik magukat a tél beköszönte előtt. 

Az őszi erdőnek valahogy különös atmoszférája van. A "városi népek" számára a természet elsőre kicsit mindig idegen terep, de nincs ember, akit ne érintene meg ez az elvarázsolt világ. 

A veteránosok számos kiváló túra-célpont mellett haladtak el. Csobánka, Pilisszentkereszt, Dobogókő, Pilisszentlélek, majd Dorog, ahol az abrakolásra... jobban mondva, az ebédre is sor került. 

 

 

A Póni fogadó (vagy másképpen: Horváth kert) csak a szokásossal készült a youngtimerek fogadására. Csodás környezet, hatalmas és ízletes adagok és persze a névadó pónilovak, akik a hűvösebb idő ellenére is hajlandók vinni egy kört a kiadós ebédtől jóllakott vendégeket. (Bezzeg a sziráki ménes, amely a FIAT-os csapat érkezésének híre hallatán testületileg elbújt tavasszal...)

A jó étel elfogyasztását követően ismét útra kelt a benzinüzemű sereg, hogy bevegye Csókakőt, a 700 évvel ezelőtt élt oligarcha, Csák Máté egykori székhelyét. Talán hihetetlen, de mindenképpen igaz, hogy a túra egészében a hatalmasság egykori birtokán haladt.

 

Bár az ősmagyar származású Csákok leginkább a felvidéken uralkodtak, a Kőszegiekkel való sikeres harcaik eredményeképpen fennhatóságuk kiterjedt a mai Magyarország északi, észak-nyugati régióira, így a mai Veszprém megyére és a Pilisre is (kevesen tudják, de még Visegrád vára is Csák Máté kezén volt egy ideig). 

Csák Máténak legutóbb az Árpád-ház kihalása utáni trónháborúk kapcsán volt dolga olaszokkal, akkor a nápolyi születésű Károly Róbert lovagolt át a földjein.

 

Szerencsére esetünkben szóba nem került a hatalmi harc, a népes veterános csapat csak egy kis történelmi főhajtás erejéig és persze a szép kilátás miatt ostromolta meg a hajdani vár mára erősen foghíjas falait.

 

 

 

 

A jó társaság és a kellemes program keretében hamar eltelt a nap. A hűvös este közeledtével a csapat is hazaindult, ám néhányan nem mulasztották el Bicske határában felkeresni az óceánrepülők, Endresz György és Magyar Sándor emlékművét.

 

A két sportember, hazafi 1931. júliusában indult el speciálisan felkészített, "Justice for Hungary" -névre keresztelt, Lockheed-típusú gépével, hogy Amerika partjaitól Budapestig tartó, közel 6.000 km-es útjukkal hívják fel a Nagyvilág figyelmét a Trianoni szerződés igazságtalanságára. 

 

A szabadtéri piknik ezúttal elmaradt, de a legközelebbi adandó alkalommal (ha minden jól megy, a tavaszi túránk keretében) megtelik a hatalmas bogrács. 

 

Mit bogrács - üst! Horváth Zolihoz a készülődés fázisában ötvennél is több megrendelést érkezett, vagyis a dilemmát leginkább az okozhatja majd, hogy hogyan is főzzük meg azt a gigantikus mennyiségű babot a résztvevőknek? 

Mert egy biztos, túráinkra és az embert próbáló adagokra jelentkező - hála a hűséges FIATosoknak és az új, lelkes arcoknak -, egyre több akad.  

 

 

 

 

További képeket a Médiatárban, valamint az alábbi címeken találsz:

 

 

Íratkozz fel hírlevelünkre, hogy a FIAT 850 -es rendezvényekről időben informálni tudjunk!