Kávé! Kinek reggeli rituálé, kinek cigaretta-kiegészítő hangulati elem, nekem speciel egész napos program. A környezetem általános megrökönyödésére nálam a kávé egyfajta meleg étel, amit képes vagyok kisebb megszakításokkal, gyakorlatilag folyamatosan fogyasztani.
Hogy ennek köszönhető-e, vagy más okra vezethető vissza, azt nem tudom, mindenesetre ha álmos vagyok, engem a kávé sem ébreszt fel (meg minek is; aki álmos, az aludjon).
Az viszont biztos, hogy a JÓ kávé olyan örömforrás, amiért hajlandó vagyok időt, pénzt áldozni.
Na de mennyit?
Az igazán minőségi ipari kávéfőzők ára a milliós tartományba esik, de egyre több, otthoni használatra szánt profi kávéfőzőt látni a nagyáruházak polcain is.
A kávé- és olaszautó-őrültek nem kis gyönyörűségére nemrégiben két, olasz sportkocsit idéző, otthoni presszógép is a piacra került, bár ezekkel minden bizonnyal inkább "a kifinomultabb vásárlókat célzó" lakberendezési üzletekben fogunk (?) találkozni.
Nem csak kávé-szenvedélybetegeknek szánják az alábbi kávéfőzőket
Ezek a kávéfőzők még a két nagyság, a Ferrari és a Lamborghini örökös harcát is eszembe juttatják, bár szinte biztos, hogy ebben az esetben ilyesmiről szó sincs.
Tonino Lamborghini - fekete bikapata...
Az azonos nevű autóhoz hasonlóan kézzel, mindössze 1.000 darabos limitált szériában gyártott, Tonino Lamborghini "kotyogó" a pénzesebb réteget, az igazi kávésznobokat szólítja meg.
Csillogó, tükröződő, masszív rozsdamentes acél elemek, tekintélyt parancsoló bikás logó a front oldalon, Beluga Black fényezés, és a sebességváltóra hasonlító kar a konyha ékévé teszi a gépet.
Ha megvan a megfelelő nyomás, egy rövid csuklómozdulattal kettesbe rántod a kart, dupla kupplung és már csikorognak is... a kávészemek. Ugyanis ez a gép egy beépített darálóval is rendelkezik.
Brunopasso PD-1 - mikor egy lóerős kávéra vágysz...
A fenti masina megjelenése után nem sokkal a Brunopasso is kirukkolt a maga, sportkocsi, jelesül Ferrari-ihlette kávégépével. Alapvetően nincs túl sok lehetőség arra, hogy egy kávégép úgy nézzen ki, mint egy Ferrari, kivéve természetesen, ha csillogó tűzpiros festékkel vonják be és mini műszerfalat építenek a homlokára...
Ha valaki ránéz a Brunopasso PD-1-ra, rájön, mi közös lehet egy klasszikus versenyautóban és egy kávéfőzőben. Bár hivatalosan semmi köze az olasz márkához, a csepp alakú, áramvonalas luxus kávégép színei és kialakítása egyértelműen a Ferrarira utalnak.
Bár svéd is (gyártó), japán is (tervező), ez a szerkezet elölről és oldalról mégis egy a hatvanas években gyártott olasz sportautóra emlékeztet. Még a gőzszabályozó kar is bőven illik a képbe, hiszen az autók váltókarját idézi. A krómacél-bükkfa váltókar mellett a mestermű fő ékessége a műszerfal, amely nem csak dizájnelem, hanem szintén funkcionális rész.
Nem olcsó, de legalább drága!
Persze, minden relatív, hiszen kinek mit ér meg a design és egy jó kávé? Döntsd el magad, mi a drága: a Lamborghini 1.750 USD -ért méri a fílinget, a Brunopasso ellenben megelégszik ennek az összegnek a felével, (jelenleg) mintegy 150.000 Ft -tal is.
Egy biztos. Ahogy a Tesco-ba sem a 430-asommal megyek "olcsójó" kávét venni, úgy a mi konyhánkban sem lesz még jó darabig Lamborghini, vagy Ferrari kávéfőző.
Az én napi 12-16 kávémat továbbra is a DeLonghi főzi, a fenti két cucc tekintetében pedig marad a tisztes távolból való csodálat, akárcsak névadóik, a legendás olasz sportkocsik esetében.
De ez talán így is van rendjén :-) |
