Tisztelői csak így emlegették és emlegetik: a „per egyes”, s legtöbben mindjárt tudják miről van szó. Ifjúkorában kategóriájában nem hiába szolgált rá a hírnévre, amit az alábbiak is bizonyítanak.

 

A TS 250 modell 1973 végén váltotta fel a korábbi MZ változatokat. Eredetileg több újítást is terveztek a típuson, de Berlinből egyiket sem engedélyezték. Motorikus változtatásokkal 1976-ban jött ki a TS 250/1 változat, a gyár első ötsebességes gépe. MZ-s körökben a legmegbízhatóbb negyedliteresként emlegetik. Már 1:50 arányú keverékkel működött, fordulatszámmérővel is ellátták. Erősebb lett az új fejlesztésű teleszkópvilla, s oldalkocsi használatát is lehetővé tették. 1981-ig gyártották és 140 ezer darab készült belőle. 

 

Éppen 30 éve annak, hogy 1978-ban David Baynam a lelkes angol motorkerékpáros 48 ezer mérföldet tett meg egy MZ TS 251/1-es motorkerékpárral Észak- és Dél-Amerikán át Alaszkát is útba ejtve. Előzőleg tizennégy év alatt 25 különböző motorkerékpárt próbált ki és több, mint 250 000 mérföldet motorozott Ausztráliában, Afrikában és Európában. Ez a szóban forgó útja tíz hónapig tartott New Yorkon, Alaszkán, Torontón, Kalifornián, Mexikón, Panamán, Chílén, Tűzföldön, Argentínán, és Brazílián keresztül.

 

Túrájához a zschopaui gyár motorját választotta. Mindössze néhány apróbb változtatást hajtott végre a szériagépen: egy külön hengerfejtömítéssel megváltoztatta  a  sürítési arányt, egy foggal kisebb lánckereket rakott fel és néhány fokkal lejjebb vette a gyújtást.

 

1978. június 11-én indult el a George Washington hídon át hosszú és izgalmas útjára. Olyan útvonalat tervezett, amely szép vidékeken és kisvárosokon vezetett keresztül. Útja során több barátját és motoros ismerősét is meglátogatta. Az Alaszka felső csúcsáig megtett hétezer mérföldnyi távolságon csak a láncot kellett megkenni és az érintkezőket megtisztogatni. Különleges élményben volt része Alaszkába érkezve, az éjféli nap a legmagasabban állt és 22 óra hosszat nappal volt.

 

A Panamába vezető ötezer mérföldes út előtt alaposan átvizsgálta a motort. Első kerékpántot, első és hátsó gumit kellett cserélni. Sor került a kerékcsapágyak kenésére és a 14 000 mérföld után kicserélt lánc meghúzására és tisztítására. Panamába érkezve huszonhét és félezer mérföld volt mögötte viszonylag kevés problémával. A váltakozó magasságbeli különbségek, a kavicsos utak nem okoztak nehézséget az MZ számára, a motor sohasem okozott bosszúságot.

 

December 21-én érte el Ushuaiát a legdélebbre eső várost, s ott ünnepelte más utazókkal együtt az éjféli nap alatt a karácsonyt. Buenos Aires előtt következett be a harmadik abroncscsere és a köves utaktól eltörött a vázkeret. Ezek kijavítása során új olajjal töltötte fel a lengéscsillapítókat. 1979. április 18-án érkezett haza jó egészségben, úti élményekben gazdagon Angliába. 

 

Negyvennyolcezer mérföld tíz hónap alatt nem kis teljesítmény, s ez alatt csekély alkatrészcserét kellett végrehajtani: 3 hátsó és két első kerékabroncs, egy első kerékpánt, 2 db lánc, egy-egy megszakító és kondenzátor, néhány gyertya, egy első villatömítő gyűrű, akkumulátor, kábelkészlet, két db szélvédőpajzs és a rugóstagok töltése.

 

Ez a típus az utazó szerint a legjobb volt a 25 között, amit kipróbált. Nem elhanyagolható volt az üzemanyag fogyasztás sem, az óránként 55 mérföldes /90 kilométeres/ sebesség mellett 4 liter volt a motor átlagfogyasztása.