„Salzburg az oldtimerek Mekkája” -  „Oldtimerek több, mint 30 ezer négyzetméteren”

 

Ezekkel a hangzatos mondatokkal csábították a rendezők az érdeklődőket a salzburgi Messezentrumba , ahova húszezer látogatót vártak az október 17-19 közötti hétvégén.

 

Egyébként maga a helyszín is veteránnak számít, miután az 50-es évek gazdasági csodájának eredményeként jött létre, 1953-ban rendeztek itt először hasonló programot. A rendezvényt háromnaposra tervezték, s ha valaki részleteiben is meg akarta tekinteni a látnivalókat, szüksége is volt ennyi időre.

 

Külön aktualitás, hogy 60 évvel ezelőtt engedélyezték az első autót, amely a Porsche nevet viselte, valamint az, hogy idén 70 éves a Käfer őrület és az eladott több, mint 20 millió autóval a Bogár az autós világ egyik mítoszává lett.

A 2007-ben itt kiállító restaurátor műhelyek szerint a bemutatott autók háromnegyede új tulajdonost talált, s most ezt a sikert is túl akarták szárnyalni.

 

Tehát motiváció akadt bőven, ennek eredményeként különlegesen szép darabok kerültek a nézőközönség elé. Nem volt más dolgunk, mint átadni magunkat az élvezeteknek. 

 

Nekünk már a nyitást megelőző este sikerült bejutni az expó területére, - sehol egy biztonsági őr, vagy rendőr – s így betekintést nyerhettünk az utolsó órák nyüzsgésébe, autótologatásba, szőnyegragasztásba. Az eltöltött három óra sejtetni engedte, hogy nem mindennapi élményben lesz részünk. Aztán amit másnap láthattunk, minden képzeletet felülmúlt.

 

A kilenc hatalmas méretű csarnokot szigorú tematika szerint autóritkaságok és motorok foglalták el. Minden fényárban úszott, a legapróbb részleteket is megvilágították. A vörös szőnyegeken lépdelve igazán vendégnek érezhette magát az ember. Az egyes részeket kordonnal zárták körbe, de senkire nem szóltak rá, ha a kötelek mögé merészkedett csodálkozni, vagy fotózni. Márkák, klubok és restaurátor műhelyek képviseltették magukat parádés felhozatallal, főként autókkal.

 

Pár perc múlva úgy járkáltunk a többmilliós különlegességek között, mintha odaszülettünk volna. A már említett Porschén és Bogáron kívül jelentős területet foglaltak el a Mini Cooperek. Külön csarnokot kapott a versenyszekció, a lélegzetelállító erőművekkel. Azt hiszem nem túlzok ha azt írom, szinte minden márka képviseltette magát. Viszont a francia autók hiányoztak, mindössze kettőre emlékszem.

 

Személy szerint a motorkerékpárokat kevesteltem, pedig komoly kollekciót vonultatott fel a Vespa és a Norton.

 

Az autókon és motorkerékpárokon kívül nagyon szép buszokat és traktorokat is lehetett látni, s persze a szakirodalom, a restaurálási anyagok, szerszámok, kiegészítők, modellek sem maradhattak el. No és az aukció, amelyet sajnos nem láthattam, de a járműveket igen. A legdrágább kikiáltási ára 85 ezer euró volt, de a soványabb pénztárcával érkezők 10 ezer alatt is találhattak maguknak vennivalót.

 

A hét nemzet között magyarok is szerepeltek két kiállítóval, a nézők között is hallottam magyar szót, ha nem is sokat. Azt a véleményt fogalmaztam meg magamnak, ha messze kellett is mennem, mindenképpen megérte, különleges élményben volt részem nekem és barátaimnak is.