Péntek reggel hárman (Testvérem, Géza, Horváth Zoli és mi) indultunk az Üllői út végéről. Kétszer álltunk meg pihenni, egy parkolóban és Mezőtúron, a cukrászdánál (utóbbit Zoli kérdezte meg két helybeli lánytól, akik a jelek szerint úgy elbűvölték, hogy csak kisebb tájékozódási verseny után találtunk oda ). 

 

Zoli útközben is szerzett egy kis meglepetést: 80-90 közötti tempónál egyszer csak lefékezett a sáv közepén, kinyitotta az ajtót és kotorászni kezdett az úton, mi meg azt se tudtuk, hogy álljunk meg vagy merre kerüljük ki. Csak később vettük észre, hogy egy kukoricaszállító teherautó ment előttünk, amiről potyogott a rakomány, azt próbálta begyűjteni, kicsit életveszélyesen...

Fel is ajánlottuk, hogy az alföldi utakon található érdekesebb dolgokat - lócitrom, döglött veréb és pocok - összeszedjük...(Megjegyzem, azért Nagymágocsról hazafelé szedtünk Neki még egy kis kukoricát :-)

 

Délután 1 órakor érkeztünk meg a kempingbe, ahol még túl sokan nem voltak, ezután két órakor kezdődött a találkozó az első programmal, amely a gyulai Várfürdő meglátogatása volt (ezt többek szerint a további találkozókból sem kellene kihagyni)...

Volt hidegvizes hullámfürdő, amelyben a strand zárása előtt a normál hullámokat szinte tsunami-méretűek váltották fel, kétféle melegvizes termálfürdő, óriáscsúszda (amelyen a kollégám megmutatta, hogy lehet előzni, mikor a testvérem lelassult előtte ), meg persze palacsinta, lángos, strandlabda, célzott lövések minilabdával a medencében és minden, ami kell.

Zárásig maradtunk (a KVVT résztvevői nagyrészt egy csoportba tömörültek), majd a kempingbe történt visszatéréskor, többeknek az étteremben rendelhető gyulai töltött borda után, kezdődött a már hagyományos esti szalonnasütés, zenével, nosztalgia jellegű, mindenfélét kijelző hűtőszekrénnyel, színváltós Verdák - neonreklámmal és persze beszélgetéssel.

Mellette veterántalálkozókról és a régi Budapestről szóló filmeket tekinthettek meg a résztvevők (sajnos csak este 11-ig, mert az eddig megszokottól eltérően a kemping hamarabb zárt). Másnap délelőtt indultunk Nagymágocsra, dél körül értünk oda. 

Megtekintettük a Károlyi - kastélyt, amely jelenleg szociális otthonként üzemel; tettünk egy sétát a parkban, majd egy kis lazítás után indultunk ebédelni a helyi önkormányzati étterembe, ahol 1.500 Ft.-ért akkora 3 fogásos ebédet kaptunk, amekkorából egy etióp család legalább két hónapig vígan megélne .

Miután végeztünk, tettünk egy kis kitérőt Árpádhalomra, amelyet ismeretségén keresztül (ismét) Horváth Zoltán klubtagunk szervezett betétprogramként. Itt a helyiek állítottak ki a falunap keretében régi motorokat, egy Csepel teherautót és egy kicsit fiatalabb tűzoltóautót, miközben a KVVT mezőnyét is megcsodálhatták.

 

 

Visszatérve a kempingbe, kezdődött az ügyességi verseny, amely egy körből (a kemping körül), de három részből - az elrejtett számok megtalálása és összeadása, a kör leggyorsabban történő megtétele és a mitfahrer kezében tartott kóla mennyiségének megtartása - állt (a két utóbbi feladat, főleg a kisebb autóval résztvevőknek, nem is volt olyan könnyű, tekintve, hogy a kemping körüli út minősége megegyezik a budapesti Bocskai út Kosztolányi Dezső tér és Fehérvári út közti részének metróépítés miatt tönkrement szakaszával ).

Az ügyességi verseny után ismét szalonnasütés, beszélgetés és filmvetítés következett, majd másnap a gyulai Várhoz vonultunk, ahol Gyula alpolgármestere köszöntött minket. Ezt követte az eredményhirdetés, egyenkénti és közös fotózás, majd az eső miatti rövid közönségtalálkozó után egy város körüli túrával, majd a szokásos kondéros babgulyás elfogyasztásával zárult a találkozó.

Ezután sajnos megint egy évre elhagytuk Gyulát.

Az eddigi visszajelzések alapján mindenki jól érezte magát. Reméljük, jövőre is így lesz!